Izgalmas 2004-es év az abdai „Király” törzsben

január-március:

Január elejétől két hetente szombaton 15-18 óráig tartottuk a foglalkozásokat az abdai kultúrházban. Sokat játszottunk, alkottunk, és tanultunk Isten Igéjéből.

április:

Mivel is kezdődött? A kultúrházi foglalkozások zártsága a jó idő beköszöntével enyhült. Amint tehettük kiröppentünk szó szerint. A péri repülőtérre mentünk repülni Cesna motoros, és Góbé vitorlázó gépeken egy abdai „Mercédesz professzor”, Mayer Béla bá' jóvoltából.

Az élmény felemelő volt. Amikor a gép zuhanó repülésben volt fenekünk sem ért az üléshez, néha pedig az ülésekhez préselődve az ég felé emelkedtünk.

május:

Bemutatkoztunk a falunapon a „Foltmanók” címu színjátékkal és versenyek vezetésével. A nagy Ranger sátorban szívesen láttuk a falunapra özönlő embereket egy kis játékkal, könyvvásárlási lehetőséggel. Nagy sikere volt az ifjúság körében a „tandem bicikli”-nek, a „taposó gép”-nek, és az íjászatnak is. A versenyeket a Rangerek vezették.

Isten kegyelme, hogy délelőtt voltak a musorszámaink, mert a délutánt elmosta az eső.

június:

3 napos tábort rendeztünk a Mecsek ben, Kisújbányán. Sokáig gondolkoztunk, hogy elmenjünk e, vagy sem. A hírek a tigriscsíkos vadállatról, vagy tényleges tigrisről nagyon valóságosnak tuntek, és fenn állt a lehetosége, hogy túrázás közben egy igazi tigrissel találkozhatunk. Végül a bátrabbak úgy döntöttek, hogy megyünk, legfeljebb tigrisvadászatot rendezünk. Ezért is neveztük el magunk közt tigrisvadász tábornak. Késobb kiderült, hogy a riasztó hír csak kamu volt. A túra során más kihívással is szembesültünk, mert „tö...gatyáig érő” sárban csúszkáltunk, néha a se...ülepünkön is. Az erdő üde lehelletét „szipóztuk”, találtunk a patak vizéből duzzasztott pisztrángos tavakat, és eljutottunk Óbányára egy fazekas műhelybe, ahol vásárolhattunk az egyedi edényekből.

A hosszú hegyitúra végén a cigányhegyi kilátóban megpihentünk, és gyönyörködtünk a Mecsek csúcsaiban, a Misína tetőtől a Zengőig lehetett ellátni. A társaság kinyúlt a kilátóban, miközben Dodó bá' Isten Igéjéből olvasott fel nekünk. Esténként élmény volt a közös főzés is, és a viharlámpa fényénél beszélgettünk az ÉLET nagy kérdéseirol, a párválasztásról, a szerelemről. Elfolytott vihogások közepette tárgyaltuk ki ezt az intím témát a Biblia szemszögéből. A természet szépsége és a jó társaság igen sok élménnyel szolgált.

július:

Ebben a hónapban mindenki nyaralni ment, ezért szünetet tartottunk, hogy kipihenten készülhessünk az augusztusi táborokra.

augusztus:

Ki ne emlékezne a Gödöllői 10. országos táborra? Ráduly Feri bácsi vezetésével készített építészeti remekmuvekre? Egy kicsit megijedtünk, mikor megláttuk a parlagfű tengert, de aztán mégiscsak győztünk felette. Olyan otthonos lett a táborhelyünk, hogy kész szívfájdalom volt az egészet lebontani. Tűzasztal, háromfázisú mosogató, csepegtető, fregoli, hintaágy, mászóka, hűtőverem, emeletes őrtorony, no meg Dodó bá' találmánya a konzervdobozból készített kaputelefon.

És a programok? A nagysátorban a dicsőitő csapat, a prédikációk, versenyek, ki-mit tud, foci, röpi, ping-pong, kézművesnap, találkozás az erőemelő világbajnokkal (Feri bácsi 120 kg-ig bírta)...és még a felét sem mondtam el mindannak, amit az öt napba sikerült belesuríteni.

Eső?! Az is volt. A táborbontás lóhalálában egy felhőszakadás izgalmai közt történt meg. Elázott Rangerek átázott cucokkal távoztak a táborból, s hogy az emlékek még tartósabbak legyenek, otthon még napokig szárogathattuk átázott cuccainkat.

Ha izgalmas mégis pihentető élményre akarok gondolni, akkor a kenutúra jut legeloször eszembe. A túra résztvevői a KIRÁLY törzs tagjai, néhány szülő, és vendégeink volt Börni két hugával és szüleivel. Volt egy rendőrünk is aki foiskolán tanul és szakmaigyakorlatát töltötte a táborban. A táborhelyünk Kisbodakon egy csendes romantikus dunaparti nomád camping. Most nem öntött ki bennünket az eső, mint tavaly, de sikerult a vizen a fele csapatnak elkódorognia, és olyan járatlan viziösvényre tévednie, ahol márcsak a kenuba lapulva, ágak-bogak közt tudtak haladni. Hogy hová vitt az ösvény? Sehová, ezért ugyanúgy kellet visszaküzdeni magukat.

Tavaly még megrettentünk a zúgók láttán, most már fölényes kenutechnikával kimondottan kerestük az izgalmakat. Meg is kaptuk, amikor az egyik zúgon nem lefelé, hanem felfelé indultunk az erős sodrásban. Egy alkalommal sikerült felküzdenünk magunkat az árral szemben, ám egy másik probálkozás során a folyó bizonyult erosebbnek.

Az Öreg Duna mellékágrendszerének káprázatos szépsége, érintetlensége mindannyionkat lenyűgözött. A felreppenő szürkegémek, kormoránok (kárókatonák), tavirózsák, indával befutott vízi utak látványával alig tudtunk betelni. Mikor a táborhelyre visszatértünk a többórás evezésből, röpi meccsek, vízibomba csata és vacsorafőzés örömei vártak bennünket.

Egy nap Lipótra is elmentünk, ahol folyó helyett medencében és élményfürdőben hűsölhettünk a nagy forróságban. Akadtak köztünk olyanok is, akiknak a meleg nem volt elég és a szaunában hevítették tovább magukat. Hogy mennyire volt vonzó a társaságunk, annak egy kóbor eb, „Csahos” a megmondhatója, aki Lipótra is követett bennünket.

A tábortűz? Hű, az „Király” volt! Késő estig énekeltünk, olyan meghitt volt a légkör: a csapat együtt, Jézus jelenlétében... a pattogó tűznél...még táncra is perdültünk a tűz körül örömünkben, dícsérve az Urat.

Mindez mostmár csak emlék, ám amikor a többiekre nézek, akik ott voltak: igen, emlék, ami velük köt össze, akikkel egy csapatban vagyok. Örülök, hogy ők nem csak kellemes emlékeim, hanem élvezhetjük egymás társaságát a jelenben is.

szeptember:

Szeptemberben újra kezdődtek a kultúrházbeli foglalkozások. Nagy a lelkesedés, és várjuk a következő táborokat.

október:

24-én idén is meglátogattuk a Bakonyt, mivel ez a hegység van a legközelebb hozzánk. Nagy ködben indultunk, de gyönyörű időnk lett mire megérkeztünk Gézaháza pusztára. Hat órás túrát tettünk, mivel előző hetekben is sokat esett az eső, ismét „gatyáig” sárosak lettünk. Gyönyörű volt az őszi erdő színpompája, szedtünk szelídgesztenyét is. Szalonnát sütöttünk egy völgyben. Sajnos az Ördölik barlangot elkerültük. Egy helyen átvágtunk uttalan utakon egy patakmederben. Így időben visszaértünk a buszhoz. Sajnos sárosan, koszosan, izzadtan kellett felzsúfolódni a Győrbe meno buszra, mivel az teljesen zsúfoltan érkezett. Ismét csodálatos élményekkel gazdagodtunk!

november:

Novemberben már a karácsonyra készülgetünk. Egyik foglalkozáson próbáltunk újságból készült hőlégballont felereszteni, de sajnos nem sikerült.

Már nagyon várjuk a téli tábort: december 27-29-ig lesz Bakonybélen a Gerence fogadóban, mint tavaly. Izgulunk, hogy kik jönnek még el, és milyen érdekes játékokat fogunk játszani?

Lehotzkyné Katka